A finn bc a finn nyelv rsra szolgl. Az bc a latin rst hasznlja, formailag megegyezik a svd bcvel.
Az bct a 16. szzadtl hasznltk, br ekkor mg nem tartalmazta a svd eredet betket. Mivel Finnorszg 1809-tl Svdorszg rsze volt, a hivatalos nyelv is a svd lett. 1863-tl teljes egszben tvettk a svd bct, amit mig hasznlnak. 1892-tl a finn is hivatalos nyelv lett a svd mellett, de ez nem volt hatssal az bcre.
Az bc jellegzetessge a svd bcben is meglv Å, , betk, amiket azonban svd hatsra az bc vgre rendeztek. rdekes, hogy az Å bet hivatalosan ugyan az bc rsze, de a finn helyesrs nem hasznlja, csak rgies illetve svd nevekben.
A teljes, 29 betbl ll bc:
A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z, Å, ,
A betk nevei:
aa, bee, see, dee, ee, f, gee, hoo, ii, jii, koo, l, m, n, oo, pee, kuu, r, s, tee, uu, vee, kaksois-vee, ks, yy, tset, ruotsalainen oo, ,
A B, C, F, G, Q, W, X, Z s Å betk csak nevekben, illetve idegen eredet szavakban fordulnak el. ltalnos, hogy a nem nevekben szerepl C, Q, W, X, Z betket „finnestik”, azaz trjk ket a finn hangrendszernek megfelel betkkel: a C-t k-val, illetve ts-sel vagy egyszer s-sel; a Q-t ltalban k-val; a W-t v-vel; az X-et ks-sel vagy egyszeren s-sel; a Z-t ts-sel vagy egyszer s-sel. A G csak az ng kapcsolatban tallhat meg a finn nyelvben. Ezen kvl skandinv nevekben tallkozhatunk mg a Æ, Å, Ø, , Þ betkkel is, de ezeket is ltalban trjk a finn , , , d, th megfelelikkel.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
