�tfog� kutat�sok eredm�nyek�ppen az archeol�gusok meg�llap�tott�k, hogy a mai Finnorsz�g ter�let�t a k�korszak alatt kezdt�k el lakni, a j�gkorszak utols� jeg�nek elolvad�sa ut�n.

R�gi skandin�v mond�k �s egyes t�rt�n�szek (mint p�ld�ul a d�n Saxo Grammaticus vagy az arab Al Idrisi) szerint Finnorsz�gnak m�r a sv�d uralom el�tt is voltak kir�lyai.

Finnorsz�g k�zel 700 �ves kapcsolata a sv�d kir�lys�ggal 1154-ben kezd�d�tt, a kereszt�nys�g �s Erik sv�d kir�ly r�v�n. A sv�d uralom idej�n a vall�s �s az �llam�let nyelve a sv�d volt. 1809. m�rcius 29-�n I. S�ndor orosz c�r elfoglalta Finnorsz�got, mely az Orosz Birodalmon bel�li auton�m nagyhercegs�g volt eg�szen 1917 v�g�ig. Az orosz �r�ban a finn nyelv moderniz�l�dott, elismert nemzeti nyelvv� v�lt. 1917. december 6-�n, r�viddel a bolsevik forradalom ut�n, Finnorsz�g kiki�ltotta f�ggetlens�g�t.1918-ban az orsz�g �tv�szelt egy r�vid, de keser� polg�rh�bor�t, amely sok �vre el�re k�rvonalazta a hazai politik�t. A II. vil�gh�bor� alatt Finnorsz�g k�tszer is harcolt a Szovjetuni� ellen: az 1939-1940-es t�li h�bor�ban (seg�ts�get kapott t�bbek k�z�tt Sv�dorsz�gt�l, illetve egy z�szl�aljnyi �nk�ntest Magyarorsz�gt�l is) �s m�sodszor 1941 �s 1944 k�z�tt (N�metorsz�g jelent�keny seg�ts�g�vel). Ezt k�vette a Lappf�ldi h�bor� 1944-1945-ben, amikor Finnorsz�g kivonul�sra k�nyszer�tette a n�meteket az orsz�gb�l.

A II. vil�gh�bor� k�vetkezt�ben Finnorsz�g jelent�s ter�leteket elvesztett. Ezek egy r�sz�n szervezt�k meg szovjet Kar�li�t, m�s r�sz�t a leningr�di, illetve a murmanszki ter�lethez csatolt�k.

A II. vil�gh�bor� ut�n Finnorsz�g �tk�z�z�na volt a Szovjetuni� �s a nyugati orsz�gok k�z�tt. Bels� t�rsadalmi rendj�ben nyugati mint�t k�vetett, de katonailag kiszolg�ltatott volt a Szovjetuni�nak. A Szovjetuni� �sszeoml�sa ut�n Finnorsz�g is �n�ll�an v�laszthatta meg fejl�d�s�nek �tj�t �s 1995-ben csatlakozott az Eur�pai Uni�hoz. 2002-ben az els�k k�z�tt t�rt �t az euro haszn�lat�ra.